A 20 legjobb közösségi média kampány – a Forbes magazin szerint (2.)

Nemrég jelent meg a Forbes magazin egy cikke, amely három szakértő véleménye alapján megnevezte az eddig elkészült 20 legsikeresebb közösségi média kampányt. A bírálók: David Berkowitz a 360i ügynökségtől, Brandon Evans a Mr. Youth közösségi marketing ügynökségtől, valamint Michael Lebowitz a Big Spaceship digitális reklámügynökségtől. A kampányok sikerességét (népszerűségét), a kivitelezés minőségét és az egyes kampányokban rejlő kreativitást értékelték.

Terjedelmi okok miatt két részben sorolom fel a három szakértői vélemény alapján megnevezett 20 legsikeresebb közösségi média kampányt. (Az első 10 legjobb kampányról szóló cikkem itt olvasható.) A 11-20. kampány...

11. Whopper Sacrifice

A legsikeresebb közösségi médián megszervezett promóciók bizonyították, hogy a közösségi hálózatok képesek olyan rajongótábort toborozni, amely a promóció előtt még messze nem létezett. Az egyik legjobb példa a Burger King egyik Facebook-on megszervezett promóciója,  amely arra szólította fel a vásárlókat, hogy „áldozzanak fel” 10 ismerőst (töröljék 10 ismerősüket), cserébe kapnak egy ingyen Whopper-t. A promóció olyan hatásos volt, hogy rövid időn belül 82771 ember összesen több mint 230 ezer ismerősét törölte – ám a Facebook letiltotta az alkalmazást. A Burger King applikáció jelzést küldött a törölt ismerősnek, hogy a törlés oka egy ingyen Whopper a Burger King-től. A közösségi médián megszervezett vírusmarketing egyik hatékony példája volt ez a promóció. A Burger King már említett „Engedékeny csirke” kampányához hasonlóan ezt a kampányt is a Crispin, Porter + Bogusky csoport készítette.

12. Target: "Bullseye Gives"

A Target Facebook rajongói 3 millió USD-t „költhettek rá” 10 különböző előre kiválasztott alapítványra azzal, hogy szavazatot adtak le az általuk favorizált alapítványra. 167 ezer Target rajongó több mint 291 szavazatot adott le a cég Facebook oldalán.

13. Vitaminwater

A Vitaminwater a Facebook oldalát tette meg hivatalos márkaoldalának, ami viszonylag ritka megoldás. Egy hatásos közösségi média kampánnyal sikerült jelentősen növelniük a rajongótáborukat, amely jelenleg már több mint 1,7 millió fősre nőtt. Ez a kampány arra szólította fel a rajongókat, hogy egy 5000 dollár értékű fődíj ellenében küldjék be saját íz receptjüket. Ezt a Facebook kampányukat különböző TV és online hirdetésekkel támogatták meg.

14. Smirnoff: "Tea Par-tay"

A Smirnoff vodka európaiak által előadott rap paródiája 2006-ban népszerűsítette a cég „Raw Tea” nevű italát. A kampán videót a YouTube-on a mai napig több mint 5,5 millióan tekintették meg. Az internetes vírus kampányt óriás plakát hirdetések és rádióreklámok is kiegészítették.




15. "The Dark Knight:" Why So Serious?

2008-ban a 42 Entertainment ügynökségnek 75 országban mintegy tízmillió embert sikerült bevonniuk „A sötét lovag” Batman-film kampányába. A játékba bevont emberek  Joker-pólót húzva új polgármestert követeltek Gotham Citynek, a film pedig 2008 egyik legnagyobb kasszasikere lett. A kampány honlapja még mindig elérhető.

16. Quiksilver: "Dynamite Surfing"

A fiatalokat megcélzó, szörf ruházati termékeket gyártó Quicksilver 2007-ben olyan videót készített és helyezett el számos videó megosztón, ami fiatal szörfösöket mutatott be akció közben, akik dinamit felrobbantásával keltett hullámok hátán próbálnak szörfözni egy város folyójában. A videót összesen körülbelül 35 millióan tekintették meg. A Quicksilver által népszerűsített városi legendát még a Discovery Channel Állítólag című műsorában is tesztelték.




17. Cadbury: Gorilla

A mindössze 90 másodperces videó reklám egy Phil Collins nótára nagy átéléssel doboló gorillát (igazából persze embert) ábrázol. A videó utolsó 5 másodperce utal a termékre. 2007-2008 között a Cadbury értékesítési mutatói 7%-kal emelkedtek, többek között ennek a sikeres kampánynak is köszönhetően. Csak az alábbi verziót majd ötmilliószor tekintették meg.




18. BMW: "1 Series Graffiti Contest"

A BMW 1 széria megjelenése okán a cég egy online graffiti versenyt rendezett a Facebook-on: a versenyzőknek a „Mi hajt téged?” kérdésre kellett graffiti formájában választ adni – természetesen a BMW 1-est megfestve. Közel 9 ezer rajz és közel félmillió szavazat érkezett be. A győztesek autómodelleket kaptak.

19. Bing/Farmville

Kihasználva az egyik talán legismertebb internetes játék, a Facebook-on játszható Farmville népszerűségét, a Microsoft keresőszolgáltatása a Bing ingyen Farmville pénzt ajánlott fel azoknak a Farmville játékosoknak, akik elfogadták a meghívást a Bing Facebook rajongói táborába. Kevesebb mint egy nap leforgása alatt 425 ezer új rajongót szereztek (360%-kal növelve a rajongói táborukat), akiknek 70%-a a következő hónapban is visszalátogatott a Bing Facebook oldalára!

20. CareerBuilder: Monk-e-Mail

Az állásközvetítő cég, a CarrerBuilder 2006-ban indította el kampányát Monk-e-Mail címen, amely lehetővé teszi, hogy bárki különféler paraméterek alapján személyre szabható email-t küldjön egy email címzettnek. Több mint 100 millió ilyen jellegű levél feladására került sor eddig – népszerűsítve közben az állásközvetítő céget.

A cikk első része itt olvasható:
A 20 legjobb közösségi média kampány – a Forbes magazin szerint (1.)

A 20 legjobb közösségi média kampány – a Forbes magazin szerint (1.)

Nemrég jelent meg a Forbes magazin egy cikke, amely három szakértő véleménye alapján megnevezte az eddig elkészült 20 legsikeresebb közösségi média kampányt. A bírálók: David Berkowitz a 360i ügynökségtől, Brandon Evans a Mr. Youth közösségi marketing ügynökségtől, valamint Michael Lebowitz a Big Spaceship digitális reklámügynökségtől. A kampányok sikerességét (népszerűségét), a kivitelezés minőségét és az egyes kampányokban rejlő kreativitást értékelték.

Terjedelmi okok miatt két részben sorolom fel a három szakértői vélemény alapján megnevezett 20 legsikeresebb közösségi média kampányt. Íme az első 10…

1. Blair Witch Project (Idegelés)

Az 1999 nyarán bemutatott Blair Witch Project (a film magyar címe: Idegelés) című filmmel kapcsolatos kampányt tartják sokan az eddigi legsikeresebb és egyben az egyik legelső közösségi média kampánynak. Az amúgy kis költségvetésű horror film népszerűsítésére a csapat internetes honlapokat és fórumokat használt fel, hogy felkeltse a potenciális nézők érdeklődését. Ál újságcikk kivágásokat és ál rendőrségi fotókat használtak fel, hogy felhívják a figyelmet az állítólagosan eltűnt filmben szereplő személyek eltűnésének tényére. A film egy csapat főiskolásról szólt, akik egy boszorkány-rejtélyt igyekeznek megfejteni, de eltűnnek a forgatás alatt. A filmet dokumentumfilm-stílusban forgatták, és a gerilla-marketingesek azt a benyomást próbálták kelteni, hogy a történet valós. A filmmel kapcsolatos vírus marketing sikerességét bizonyítja, hogy a kis költségvetésű film az első héten 29 millió dollár bevételt hozott és napjainkig összesen körülbelül negyedmilliárd dolláros bevételt generált.

2. Blendtec: „Will it Blend?”

A konyhai mixereket gyártó Bledtec egyik termékét úgy reklámozta, hogy – többek között – egy iPhone-t feltrancsíroztak a mixerrel. A Forbes magazin által felkért három szakértő szerint ez az egyik leghatásosabb eddigi vírus marketing kampány. A Blendtec marketing igazgatója szerint a videó megosztókra feltöltött videók hatására 2006 novembere óta 700%-kal nőtt belföldi forgalma! Az alábbi iPhone mixelő videót is már közel 9 millióan látták.

3. Old Spice: „Smell Like a Man, Man.”

Isaiah Mustafa népszerű figurája volt a különböző Old Spice TV reklámoknak, de igazi sztárrá akkor vált, amikor Mustafa a Twitter-en és a YouTube-on keresztül válaszolt a különböző rajongói kérdésekre, valamint amikor idén megjelent a mintegy 180 YouTube-on elhelyezett videó filmben.

4. Burger King: „Engedelmes csirke”

Az „Engedelmes csirke” (Subservient Chicken) kampány 2004-ben indult azzal a céllal, hogy népszerűsítse a cég egyik szendvicsét. Egy csirkejelmezbe öltözött ember a honlapon általunk megadott utasításokat „végrehajtja”. (A honlap még mindig elérhető.) Burger King és a Crispin, Porter + Bogusky által kreált kampány sikerességének bizonyítéka, hogy az első öt nap alatt a kampány internetes oldala 15 millió találatot eredményezett.

5. Pepsi: „Refresh” kampány

A cikk írásakor még mindig élő kampány lehetőséged ad arra, hogy az internetes közösség szavazatai alapján a beküldött ötletek megvalósulhassanak a cég pénzügyi támogatásával, ezáltal „felfrissítve” a nyertes személyeket és közösségeket.

6. VW: „Fun Theory”

A VW megbízásából a DDB Stockholm által készített kampány célja az volt, hogy közösségi szintű kísérletet végezzen az embereken, hogy vajon megváltozik-e a viselkedésük, ha pl. egy svéd földalatti lépcsőjét lépésre megszólaló „zongorává” alakítják át. (Ebben a kísérletben a „mókás” megoldás, a zongorabillentyűzetté alakított lépcsők hatására az emberek 66%-kal inkább használták a lépcsőt, mint a mellette lévő mozgólépcsőt.) Ez a kampány nyerte egyébként a Cannes-i Nemzetközi Reklám Fesztivál 2010-es Cyber nagydíját.

7. OfficeMax: „Elf Yourself”

Az OfficeMax a 2006-os karácsonyi kampánya lehetővé tette, hogy az internetezők az OfficeMax egy külön erre a célra készített alkalmazásán keresztül arcképük felhasználásával „manóvá” változva táncolhassanak. A kampány az amerikai EVB ügynökség közreműködésével jött létre és csak a 2006-os karácsonyi időszak alatt 122 millió manó megszületését eredményezte.

8. Evian: "Roller Babies"

A Guiness Világrekordok Könyve szerint az a YouTube videó az interneten legnézettebb reklámfilm, amely több mint 54 ezer hozzászólást és összességében több mint 60 millió megtekintést generált ezidáig. A filmet a párizsi Euro RSCG ügynökség készítette az Evian megbízásából.

9. Ikea: "Facebook Showroom"

Erről a kampányban már év elején írtam: a kampány során alkalmazott Facebook funkciót (tagging) eddig a felhasználók általában a fotókon szereplő ismerősök megjelölésére, címkézésére használták. Az IKEA a kampány során különböző IKEA bútorokkal, kiegészítőkkel bebútorozott szobák fényképeit töltötte fel az új malmöi IKEA áruház Facebook oldalára, és ezeken a képeken az egyes tárgyakat elsőként IKEA-nevükön megnevező felhasználók megnyerhették az adott bútort vagy kiegészítőt. A kampány pillanatokon belül szinte világméretű népszerűségre tett szert, bebizonyítva, hogy egy egyszerű ötlet is érdeklődők ezreit mozgathatja meg szinte órákon belül a világszerte népszerű közösségi oldalon. A kampány elnyerte a 2010-es Cannes-i Nemzetközi Reklám Fesztivál arany oroszlán díját.

10. Hotmail

Ez az 1996-ban indult kampány megosztotta a 3 fős szakértői zsűrit: az egyikük a legsikeresebbnek , a másik kettő a 20-as lista legaljára valónak tartotta. Az akkoriban az email-ek alján megjelenő „szerezd be a saját ingyen e-mailedet a Hotmailnél” reklámfeliratot végül közösségi média kampánynak definiálták.

A cikk második része itt olvasható:
A 20 legjobb közösségi média kampány – a Forbes magazin szerint (2.)

Altimeter: a vállalatoknak 8 kritériumnak kell megfelelniük, hogy sikeresek legyenek a Facebook-on

Egyre több magyar nagyvállalat próbálja kihasználni az immár több mint 1,6 millió magyar felhasználót számláló Facebook előnyeit. Természetesen a digitális marketing egyik legfejlettebb piacán, az USA-ban sincs ez másként. Az amerikai Altimeter Group friss és ingyenesen elérhető 27 oldalas tanulmánya (lásd lent) szerint – a Society of Digital Agencies jelentésére hivatkozva – a világ szenior marketingeseinek több mint 45%-a 2010. egyik legfontosabb feladatának a közösségi hálózatokon és alkalmazásokon történő részvételt tartotta. Ennek ellenére a hat iparág 30 legjelentősebb amerikai cégének közösségi hálózatokon és alkalmazásokon történő részvételét vizsgáló Altimeter Group jelentés szerint a cégek jelentős részének nincs ezzel kapcsolatosan kidolgozott stratégiája és így messze nem a leghatékonyabban használják ki a Facebook által nyújtott lehetőségeket.

A vizsgált nagyvállalatok 2010. júniusi tevékenységét elemezték: az üzenőfali üzeneteket (wall posts), valamint a felső menüsor (tabs) alatti tartalmakat és alkalmazásokat vizsgálták.

A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a vizsgált 30 amerikai top nagyvállalat közül 14 messze nem használta ki azokat a lehetőségeket, amiket a közösségi média elvileg lehetővé tesz számukra.

A fogyasztók egyre jelentősebb része használja a Facebook-ot. Világszerte már több mint félmilliárd Facebook felhasználó van, akiknek fele napi szintű látogató és átlag 130 ismerőssel rendelkezik. Az USA-ban az átlagos internet felhasználó már több időt tölt naponta a Facebook-on, mint a Google, a Yahoo, a YouTube, a Microsoft, a Wikipedia és az Amazon oldalain együttvéve, szinte kihagyhatatlan kommunikációs eszközzé téve a Facebook-ot a vállalati marketing szempontjából.

A fogyasztók egyre inkább egymás véleményére támaszkodnak a vásárlási döntéseik meghozatala során – kihagyva a vállalatokat. Egy Nielsen kutatás szerint a vásárlók barátaik és családtagjaik véleményében bíznak a leginkább vásárlási döntéseik meghozatala során. Egy másik kutatás szerint a Facebook felhasználók 60%-a inkább fog egy olyan vállalatot/márkát ajánlani másoknak, aminek már rajongójává vált a Facebook-on. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a cégek egyre inkább kimaradnak a közvetlen döntésbefolyásoló tényezők közül, de azt is jelenti, hogy amennyiben képesek hatékony kommunikációra a felhasználókkal (és azokat rajongóikká tenni), akkor közvetetten is komoly hatást gyakorolhatnak a vásárlói döntésekre.

Az új piaci szituációban lévő márkáknak tervszerű tevékenységet kell folytatniuk a közösségi médiumokon, vagy kísérletezgetniük kell a saját fogyasztóikkal, ami sokszor kockázatos lehet. Egy eConsultancy tanulmány szerint az amerikai vállalatok 70%-a 2010-ben növelni tervezi a saját internetes médiumukon kívüli közösségi médiaköltést, így ezen belül a Facebook-on történő médiaköltést. Ennek ellenére a vállalatok jelentős részének nincs gyakorlatorientált terve. A saját fogyasztóikkal történő kísérletezgetések és az erőforrások pazarlása helyett a vállalatoknak Facebook marketing irányelvekre lenne szükségük.

Az Altimeter Group jelen tanulmánya szerint a vállalatoknak 8 kritériumnak kell megfelelniük, hogy sikeres Facebook marketing tevékenységet végezzenek. A vállalati szakembereknek el kell felejteniük az eddig sikeresen bevált tradicionális egyirányú kommunikációt, amit a vállalati honlapokon végeztek. A tanulmány 34 forrás alapján gyűjtötte össze a legjobb gyakorlati példákat. Ezek alapján 8 Facebook-on alkalmazandó sikerkritériumot határoztak meg. Ezeknek rövid összefoglalóját ismertetem.

1. A közösséggel szembeni elvárásokat kell megfogalmazni

Egyértelműen kell közölni a vállalatunk Facebook oldalának célját, hogy a közösség tudja, hogy mit várhat az adott oldaltól, valamint, hogy egyértelmű legyen, hogy miként kommunikáljon a közösség tagja a vállalattal. Csak híreket és információkat akarunk közölni, vagy akciókat, a termékeink/szolgáltatásaink használatával kapcsolatos tippeket is közölni kívánunk, esetleg ügyfélszolgálati funkciókat is szeretnénk üzemeltetni? Ezt egyértelműen meg kell határozni.

Kommunikálni kell azt is, hogy mit várunk a rajongóinktól, például milyen jellegű rajongói megjegyzéseket fogunk szűrni, törölni. Ez csökkentheti a negatív véleménynyilvánítások számát és egyértelművé tesz a kommunikációs „játékszabályokat”. Közösségi irányelveket, felhasználói szabályzatot, és/vagy moderálási szabályzatot hozhatunk létre például. Az ilyen célú tartalmakat jól látható helyen helyezzük el az oldalon, hogy az esetleges viták során egyértelmű legyen, hogy a cégünk mindent megtett annak érdekében, hogy „nyílt kártyákkal játsszon”.

2. A márka más megjelenéseivel egységes branding

A márka más megjelenéseivel egységes branding igénye az adott vállalat Facebook oldalán is fontos szempont. A Facebook oldalak viszonylag korlátozott személyre szabhatósága nem szabad, hogy elrettentsen minket. Elsőként a profil információkat kell pontosan megadni, majd meg kell jeleníteni a márka logóit (pl. profil képként). Ezen túl személyre szabott, a vállalati imázshoz hasonló aloldalakat is készíthetünk.

3. Információk, interakciók frissessége

Az új látogatóknak látniuk kell, a meglévő rajongóknak érezniük kell, hogy ezen az oldalon „folyik az élet”, friss információk vannak az oldalakon és a felhasználói véleményekre/megjegyzésekre is gyors válaszok születnek. Ezen a kommunikációs felületen különös figyelmet kell arra fordítani, hogy a rajongói táborunk milyen módon és intenzíven kommunikál velünk (a vállalattal). Egyes kutatások szerint érdemes követni a 80:20-sa arányt: a tartalmaink nagyságrendileg 80%-a lehetőleg legyen informatív, tanulságos, vagy szórakoztató, csupán 20%-a legyen a márkával kapcsolatos termékhez vagy szolgáltatáshoz köthető információ (pl. promóció).

4. Valós személyiség, hitelesség

A Facebook felhasználóinak döntő része saját névvel, valós személyiséggel jelenik meg (szemben sok más jellegű internetes felülettel). Így fontos, hogy a vállalatot is igazi „hús-vér” emberek, valós személyiséggel rendelkező munkatársak képviseljék. A bejegyzéseket első szám első személyben kell írni, közvetlen stílusban. Azok a márkák képesek a leginkább mélyebb kapcsolatot és erősebb márkahűséget kialakítani a rajongóikkal, amik lehetővé teszik, hogy a rajongók az aktuális oldal adminisztrátorával/adminisztrátoraival közvetlenül kommunikálhassanak. Ezt például az adminisztrátoraink neveinek és/vagy fényképeinek megjelentetésével, vagy azzal érhetjük el, ha az adminisztrátorainknak lehetővé tesszük, hogy az általuk írt bejegyzéseket aláírhassák. Ha egy „személytelen” vállalati kommunikátorral állunk szembe, nem pedig egy igazi személlyel, akkor inkább lesz vállalati microsite érzésünk, és elvész a közösségi médiumok nagy kommunikációs előnye, a személyes kontaktus vállalat és fogyasztó között.

5. A párbeszédekben való részvétel fontossága

A vállalat és az ügyfél közötti kétoldalú kommunikáció (párbeszéd) alapú kapcsolatot ösztönözni kell! A kétoldalú kommunikáció ösztönzi az interakciók létrejöttét, növeli a bizalmat és elősegíti az információ terjedését. A kétoldalú kommunikáció (párbeszéd) alapú kapcsolat erősítése érdekében a vállalati kommunikátornak intenzíven részt kell vennie a meglévő vitákban és eszmecserékben, saját magának is létre kell hoznia vitákat és eszmecseréket ösztönző bejegyzéseket. A rajongók megjegyzéseire amint lehet reagálni kell.

Ösztönzőleg hat, ha a kommunikációban aktív rajongóknak nyilvánosan megköszönjük az értékes részvételüket/hozzászólásukat/kritikájukat. Óvakodni kell attól, hogy sekélyes „marketingüzenetekkel” lepjük el az Üzenőfalat. Mindig gondoljunk arra, hogy a rajongóinkkal történő közvetlen kommunikáció megjelenik az ő Üzenőfalukon és így elvileg eljuthat az üzenetünk az ismerősi hálózatuk tagjaihoz. Valahányszor egy rajongó kommentárt fűz egy vállalat/szervezet Facebook oldalához, ez az interakció elvileg átlagban 130 másik emberrel is megosztásra kerül.

6. Lehetővé kell tenni a közvetlen interakciókat

Tegyük lehetővé és ösztönözzük a közvetlen kapcsolatokat: kérjük meg a rajongóinkat, hogy reagáljanak egymás bejegyzéseire, amiket a vállalati oldalainkon helyeztek el, és az Üzenőfalunkon emeljük ki a legaktívabb rajongóink bejegyzéseit (megköszönve az aktivitást). Tegyük lehetővé a Facebook alapszolgáltatását és alakítsunk ki , működtessünk fórumokat. Vegyünk részt aktívan az itt folyó eszmecserékben és emeljük ki a rajongóink legfontosabb, legértékesebb kérdéseit, válaszait, bejegyzéseit. Az ilyen közvetlen kapcsolatok viszont megkövetelik egy közösségi szabályzat kialakítását és működtetését, amit egyértelműen kommunikálni kell a rajongók felé, valamint tapasztalt közösségi menedzserek alkalmazását, akik valósidejű ellenőrzés alatt tartják ezeket a kommunikációs csatornákat.

7. A képviselet és támogatás ösztönzése

Ki kell használni a szóbeszéd marketing (Word of Mouth Marketing) erejét, hiszen ez egy jól működtetett vállalati Facebook oldal talán legnagyobb erőssége. Egy potenciális vásárló egy adott márkával kapcsolatban általában jobban bízik egy másik vásárló véleményében, mint az adott márka közvetlen kommunikációjában, így a rajongóink márkánk iránti támogatása, termékeinkkel/szolgáltatásainkkal kapcsolatos pozitív kommunikációja rendkívül fontos.

Kezdésnek például egyszerűen megkérhetjük a meglévő rajongóinkat, hogy javasolják az oldalunkat ismerőseiknek, vagy „like-oljunk” egy Üzenőfal bejegyzést. A következő lépés, hogy arra ösztönözzük a rajongóinkat, hogy valami olyasmit tegyenek az oldalunkon, amit érdemes megosztani a Facebook ismerőseikkel: pl. szavazzanak valamire, véleményezzenek valamit, osszanak meg képeket/videókat. Versenyeket, szavazásokat és a személyes véleménynyilvánítás más lehetőségeit kell felkínálni, ami arra ösztönzi a rajongóinkat, hogy megosszák ismerőseikkel az információt, vagy bevonják őket, pl. egy játékba. A képviselet és támogatás ösztönzése az egyik legnehezebben megvalósítható marketing cél.

8. Bírjuk cselekvésre (vásárlásra) rajongóinkat

Bírjuk cselekvésre (végső soron vásárlásra) rajongóinkat! Minden vállalat célja elsősorban a termékeinek/szolgáltatásainak az értékesítése. Kérjük meg a rajongóinkat, hogy „Like-olják” az oldalunkat, regisztráljanak a hírleveleinkre, tegyük lehetővé, hogy megvásárolhassák termékeinket/szolgáltatásainkat. Termékeink/szolgáltatásaink megvásárlását ösztönözhetjük például azzal, hogy a felső menüsorban egy külön oldalon publikáljuk az exkluzív ajánlatainkat, akcióinkat; vagy külön oldalon ismertetjük termékeinket/szolgáltatásainkat vagy azok egy kiemelt csoportját. A rajongóink vásárlásra történő ösztönzésével kapcsolatos lépéseket akkor érdemes meglépni, ha már az előző 7 sikerkritériumnak már nagyrészt megfeleltünk, ha kiépült a bizalom.

A teljes tanulmány az alábbiakban tekinthető meg (és tölthető le):

The 8 Success Criteria For Facebook Page Marketing

View more documents from Jeremiah Owyang.

Magyar internet kereskedelmi statisztikák 4 – GKIeNet, Kutatócentrum, NRC felmérések

Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban, stb.) – egy sorozatot indítottam, melyben összegyűjtöttem néhány fontosabb információt a lakossági, valamint a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban . A negyedik anyagom három magyar piackutató cég vonatkozó felmérését mutatja be: GKIeNET, KutatóCentrum, NRC Piackutató.

GKIeNET

A GKIeNet „Nincs válságban a magyarországi e-kereskedelem – új forgalom csúcs született 2009-ben” című cikkében foglalja össze a 2009-es év hazai e-kereskedelmi helyzetét. A magyarországi lakosok 12%-a vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást 2009-ben, míg a rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezők 29%-a vásárolt már a világhálón. A 2700 db online áruház körében 2010 tavaszán végzett felmérés szerint az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom már több, mint 1,6%-át adja, és változatlanul exponenciális növekedés látható. 2010-ben várhatóan tovább növekszik a hazai elektronikus kereskedelmi értékesítések volumene: megközelítőleg 130-135 milliárd forintnyi termék cserélhet gazdát szemben a 2009-ben elért 99 milliárddal, illetve a 2008-ban mért 61 milliárddal. (A felmérés módszertani okok miatt nem tartalmazza a világhálón bonyolított turisztikai és biztosítási ügyleteket.)

Magyarországon a 14 év feletti népesség 42 százaléka töltött internetezéssel havi legalább egy órát 2009 végén (megközelítőleg 3,5 millió fő), ez az egy évvel korábbinál 6 százalékpontos javulást jelent.

A gazdasági recesszió pozitív hatása

A gazdasági recesszió sok internet felhasználót tett még inkább ár érzékennyé, és az online vásárolni hajlandó internetezők megkeresik a világhálón a legolcsóbb vásárlási lehetőségeket. A növekedési többlet várhatóan fele-fele arányban oszlik meg a piac régi illetve új szereplői között.

1. ábra Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2010 között (millió Ft)

Piaci koncentráció

A 2009-es adatok szerint az átlagosan több mint napi 1000 látogatóval rendelkező áruházak adják a forgalom mintegy 90%-át. Az elmúlt két évben történt változások, illetve az idei évre vonatkozó várakozások alapján a leglátogatottabb áruházak piaci helyzete stabil, s ez várhatóan a jövőben is megmarad, sőt még javulni fog. A 100 millió forint feletti forgalmú cégek, akik az online kereskedelmi piac résztvevőinek 3%-át jelentik, rendelkeznek a teljes piaci forgalom több mint 90%-ával.

Az 5 millió forint alatti, az 5-20 millió forint közötti, illetve a 20-100 millió forint közötti forgalmat generáló áruházak egy része magasabb árbevétel-kategóriába tartozik 2009-ben, amely alapján a szereplők megerősödésére következtethetünk, igaz, a számos új belépő várhatóan továbbra is az alsó árbevétel-kategóriában fog megjelenni. A GKIeNET szerint összességében a piaci koncentráció 2009-ről 2010-re nem fog érezhetően változni, mivel a legnagyobb áruházak folyamatosan növelni tudják árbevételüket és az új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába tartoznak.

A webboltok jellemzői

• A legnépszerűbb termékkategóriák 2009-ben az élelmiszerek, ételek, italok; a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök; a szórakoztató elektronikai termékek és a könyvek voltak.
• Az egy vásárlásra jutó átlagos vásárlási érték 11000 Ft környékére tehető.
• Az egyes kategóriák esetében jelentős eltérés tapasztalható a „karácsonyi” forgalom súlyát illetően: minél magasabb egy online áruház látogatóinak napi átlagos száma, annál kisebb az év utolsó két hónapjában elért bevétel súlya. Az év utolsó két hónapjában realizált bevétel némileg magasabb, mint a teljes évi értékesítés két hónapra vetített értéke, ugyanakkor a kisebb forgalmat bonyolító és a viszonylag fiatal áruházak számára ez az időszak jelentheti a felzárkózás, illetve életben maradás lehetőségét.
• A tranzakciók csupán 1,3% bizonyult hamis vagy téves megrendelésnek 2009-ben. Ez a 2009-es és a korábbi felmérésekhez képest némi növekedést mutat (0,5-0,9%), összességében azonban kijelenthetjük, hogy a téves vagy rossz szándékú megrendelések aránya alacsony a hazai online kereskedelmi piacon.
• A könnyű összehasonlíthatóság és a könnyen széles publicitást kapó vásárlói vélemények miatt a legtöbb webáruház törekszik ügyfelei minél tökéletesebb kiszolgálására.

KutatóCentrum

A KutatóCentrum éves tracking elemzést készít a hazai internetezők online vásárlási szokásairól. A nagymintás felmérés keretein belül a magyarországi 18-64 éves internetező lakosságot kérdezték online vásárlási szokásaikról. A 2009-es E-Shopping Report 2009 júliusában zajlott, 3289 fő megkérdezésével.

Az internetezők számának növekedésén túl az elmúlt években az online vásárlási kedv is folyamatosan emelkedett; míg 2008-ban az aktív (legalább hetente) netezők 62%-a vásárolt már valaha a világhálón keresztül, a 2009-es felmérés tanúsága szerint az aktív (legalább hetente) netezők már több mint háromnegyede (78%-a) legalább egyszer élt már az e-shopping lehetőségével. A gyakori internetezőkön belül 40%-ról 46%-ra nőtt azok aránya, akik az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer vásároltak a világhálón keresztül.

Az online kereskedelem népszerűségének növekedését a vásárlók számának lendületes gyarapodásán túl a vásárlási gyakoriság emelkedése is mutatja. Az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer online vásárlók között 37%-ról 46%-ra nőtt azok aránya, akik legalább négy alkalommal vettek valamit a világhálón keresztül, míg a mindössze egyszer vásárlók aránya 22%-ról 12%-ra csökkent. 

Mind a 2009-es, mind a 2008-as vizsgálat szerint az online vásárlók között többségben vannak a 25-34 évesek, a férfiak, valamint az átlag feletti anyagi körülmények között élők. 

Miért online? Motivációk és attitűdök

Az online vásárlás mellett szól, hogy az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők túlnyomó többsége (85%) szerint gyorsabb és egyszerűbb, mint személyesen megvenni a termékeket. Az online vásárlók több mint kétharmada szerint a világháló további előnye, hogy ezen a csatornán keresztül olcsóbban juthatnak a kiválasztott cikkekhez.

Az e-kereskedelmet elutasítók többsége az e-shopping legnagyobb hátrányának a termékek kézzelfoghatóságának hiányát (41%), illetve a személyes adatok megadásának kényszerét (40%) tekinti. Ez utóbbi arány, habár még mindig igen magas, az előző évi eredménnyel összehasonlítva javuló tendenciát mutat.

Az online vásárolt termékcsoportok népszerűségi sorrendje tavalyhoz képest csak kismértékben változott, de az egyes termékcsoportokon belül mért adatok néhol szignifikáns növekedést mutatnak. Az online vásárlás során legkelendőbbek az elektronikai termékek, a CD-k, DVD-k és könyvek, valamint a ruházati cikkek. Viszonylag magas továbbá az utazás, utazással kapcsolatos termékek (repülőjegy, szállás vagy komplex szolgáltatások) és a színház-, mozi- és koncertjegyek iránti kereslet; az online vásárlók 18%-a szerzett már be ezekbe a kategóriákba tartozó terméket vagy szolgáltatást. A technikai, elektronikai cikkeket elsősorban a férfiak szerzik be a világhálón, míg - egyáltalán nem meglepő módon - a ruházati és kozmetikai termékeket inkább a hölgyek keresik a neten.

2. ábra: egyes termékcsoportok online vásárlási gyakoriságának változása (bázis: legalább hetente internetezők)

2008-ról 2009-re jelentős mértékben, 16%-ról 27%-ra nőtt azoknak az aránya, akik napi fogyasztási cikkeket vásároltak. A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hazai online kereskedelmét a KutatóCentrum másik éves tracking elemzése, az E-Shopping FMCG Report elemzi. A magyarországi 18-64 éves internetező lakosságot kérdezték online vásárlási szokásaikról. A felmérés 2009 júliusában zajlott, 3000 fő megkérdezésével. A válaszadók nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében reprezentálják az aktív korú (18-64 év közötti) gyakori internetet használó népességet.

Megduplázódott az online élelmiszervásárlók száma

Nemzetközi viszonylatban gyors ütemben nő a napi fogyasztási cikkek online piaca. A Tesco UK adatai szerint 2006/2007-ről a 2008/2009-es pénzügyi évre közel 60 százalékkal - 1,2 milliárd fontról (1,4 milliárd euró) 1,9 milliárd fontra (2,2 milliárd euró) - nőtt az áruház internetes eladásainak értéke. A regisztrált vásárlók száma ugyanebben az időszakban egy év alatt 20 százalékkal emelkedett, és mára meghaladja az 1 millió főt. Nemcsak a nemzetközi adatok, de a hazai trendek is azt mutatják, hogy ez a terület jelentős piaci potenciállal bír.

2009-ben jelentősen nőtt a napi fogyasztási termékek iránti kereslet az interneten: 2008-2009 között több mint kétszeresére nőtt azoknak a száma (6,5%-ról 12,5%-ra), akik a világhálón keresztül szereztek be napi fogyasztási cikket.

A napi fogyasztási cikkek online vásárlása jellemzően három fő termékkategóriára, az illatszerekre, élelmiszerekre és háztartási és vegyi árukra korlátozódik. Ugyan 2008. évhez hasonlóan 2009-ben továbbra is a piperecikkek voltak a legkeresettebbek, a piac bővülése elsősorban az élelmiszerek iránti kereslet növekedésének volt köszönhető: az ebbe a kategóriába tartozó termékeket vásárlók száma 2009-ben 2008-hoz képest megduplázódott. 

A felmérés szerint az internetes vásárlás fő előnyei:

• kényelem (nem kell sorban állni – 57%, nem korlátoz a nyitva tartási idő – 55%, nem kell cipekedni – 52%);
• árak összehasonlíthatósága (24%);
• termékjellemzők összehasonlíthatósága (13%);
• nagyobb választék (11);
• gyorsaság (11%).

A napi fogyasztási cikkek online vásárlása során a legjelentősebb hátrányok:

• termékek kézzelfoghatóságának hiánya (67%);
• várni kell a szállításig (44%);
• személyes kontaktus hiánya (40%);
• nehézkes reklamáció (38%);
• a vásárlás élményének a hiánya (23%);
• biztonság hiánya (21%);
• a futárral történő egyeztetés nehézkessége (20%);
• drágaság (16%);
• megbízhatatlan (12%);
• bonyolult a fizetés (9%).

NRC – Online banki szolgáltatások használata

Az e-kereskedelemhez kapcsolódó téma az online banki szolgáltatások használata, amelyről az NRC Piackutató végzett felmérést 2009. június 24. és július 14. között 2.000 fő online megkérdezésével. (A minta reprezentatív a 18-69 éves hazai internetezőkre nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és internetezés helye tényezők mentén.)

A felmérés szerint a folyószámlával rendelkező internetezők körében 45% az online banki szolgáltatásokat használók aránya. Mindez azt jelenti, hogy 2009-ben – ha nem is minden esetben, de legalább alkalmanként – 1,2 millióan intézték bankügyeiket az interneten; ez a szám 2006-ban még alig haladta meg a félmilliót.

Gyakorlatilag minden bank rendelkezik már olyan online szolgáltatással, melynek segítségével ügyfelei gördülékenyen, akár otthonukból is elintézhetik pénzügyi tranzakcióikat. A pénzügyek interneten való bonyolítása folyamatosan terjed, évről évre többen vesznek igénybe online banki szolgáltatásokat.

A szolgáltatás mellőzésének legjellemzőbb indoka az, hogy sokan nem tartják biztonságosnak az online banki ügyintézést. A bizalmatlanság az idősebb internetezők körében erősebb – a fiatalok kevésbé félnek attól, hogy személyes vagy pénzügyi adataik illetéktelen kezekbe kerülnek, és így visszaélés áldozatává válnak.

Az online bankolók 83%-a havonta legalább egyszer intéz valamilyen pénzügyi tranzakciót interneten keresztül, 8%-uk pedig szinte minden nap használja a szolgáltatást. 61% a legtöbb banki ügyét az interneten keresztül végzi, azok aránya pedig, akik minden esetben online rendezik az ügyeket, 17%.

A netpolgárok leginkább a pénzügyeikkel kapcsolatos információszerzést, valamint az átutalásokat helyezik át az internetre. Az online bankot használók 90%-a szinte mindig az interneten kérdezi le számlainformációit, míg eseti forintátutalást 82%-uk intéz jellemzően netbankon keresztül. Háromból ketten a postai csekkeket is online módon fizetik be, és ugyanez az arány figyelhető meg a hitelkártya- vagy a mobiltelefon-egyenleg feltöltése esetében is (természetesen azok körében, aki egyáltalán végeznek ilyen pénzügyi tranzakciót).

A kevésbé rendszeres műveletek közül a bankkártya jellemzőinek beállítása a legnépszerűbb: az elmúlt egy évben az online bankolók egynegyede használt ilyen online funkciót (például a vásárlási limit beállítását), míg új bankkártyát 9, új PIN-kódot 3% igényelt az interneten keresztül – utóbbi két művelet esetében viszont még az online bankolók körében is azok vannak többségben, akik személyesen vagy telefonon intézik a tranzakciót.

Az internetezők nagy része elismeri az online banki szolgáltatások előnyeit. 71%-uk ért egyet azzal az állítással, hogy így gyorsabban tud intézkedni, mint a bankfiókban való személyes ügyintézés alkalmával, 67%-uk pedig olcsóbbnak tartja az internetes megoldást. Leginkább a fiatalabb, magasan iskolázott fővárosi férfiak értenek egyet ezzel a két állítással – nem véletlen, hogy az ő körükben a legnépszerűbb az online banking szolgáltatás.

Az internetezők csaknem a fele gondolja azt, hogy az online banking nem biztonságos. A többség azt tartja legvalószínűbbnek, hogy valamilyen csalás áldozatává válik, sokan az adataikat féltik a visszaélésektől, vagy félnek attól, hogy a művelet során anyagi károk érik.

Az online banki ügyintézés azon előnye, hogy meggyorsítja az ügymenetet, részben abból ered, hogy közvetlenül nincs szükség banki alkalmazottak közreműködésére. Az online bankolók több mint háromnegyede ennek megfelelően ritkábban keresi fel bankfiókját, amióta online szolgáltatásokat (is) igénybe vesz, számukra nem is hiányzik annak személyessége.

A nők számára fontosabb az élő kontaktus, ők jellemzően kevésbé szívesen váltják fel vele a személyes ügyintézést. A szolgáltatással kapcsolatos bizalmatlanság is jellemzőbb a női internetezőkre, akik jobban aggódnak a veszélyek miatt, mint a férfiak. Körükben alacsonyabb is az online bankinget használók aránya. Míg a férfiak több mint fele, a nőknek csak egyharmada használ ilyen szolgáltatást.

A felmérés PDF verziója itt letölthető.

Kapcsolódó blog bejegyzéseim:

• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 1 - KSH információk – háztartások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 2 - KSH információk – vállalkozások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 3 - EUROSTAT statisztikák

Magyar internet kereskedelmi statisztikák 3 - EUROSTAT statisztikák

Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban stb.) – egy sorozatot indítok, melyben mind a lakossági, mind a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban összegyűjtöttem néhány fontosabb információt. A harmadik anyagom a EU hivatalos statisztikai szerve, az EUROSTAT által publikált anyagok fontosabb, a lakossági szektorra és a vállalkozásokra vonatkozó adatsorait mutatja be.

Az 1953-ban alapított EUROSTAT az EU hivatalos statisztikai szerve, leegyszerűsítve olyan szerepet játszik, mint a tagállamokon belüli statisztikai hivatalok (pl. a Központi Statisztikai Hivatal Magyarországon). Fő célja, hogy az EU szakpolitikák kialakításához, végrehajtásához és elemzéséhez szükséges információkat gyűjtsön és biztosítson a tagállamok számára.

Az interneten keresztül történő kereskedelemmel kapcsolatos fontosabb adatokat gyűjtöttem össze, a terjedelmi korlátok miatt csupán a magyar és az EU régiós adatokat megjelenítve. (Természetesen a teljes adatsorok elérhetők az alább megadott linkeken keresztül.)

Magánszemélyek interneten történő vásárlásai

Internet purchases by individuals (isoc_ec_ibuy)

Magánszemélyek százalékos aránya, akik termékeket vagy szolgáltatásokat rendeltek az interneten keresztül magánhasználati céllal a felmérést megelőző 3 hónapban (%):

Garanciális problémák magánszemélyek vásárlása/rendelése során

Problems encountered by individuals when buying/ordering over the Internet (isoc_ec_iprb) 

Nem áll rendelkezésre magyar adat.

Az internetes vásárlás/megrendelés érzékelhető korlátai

Perceived barriers to buying/ordering over the Internet (isoc_ec_inb)

Magánszemélyek százalékos aránya, akik az utóbbi 12 hónap során nem rendeltek termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, mert nem volt ilyen irányú igényük (a 2007-2008 éves adatok hiányoznak):

Az interneten és/vagy az interneten kívüli más hálózatokon keresztül vásárló vállalkozások

Enterprises purchasing via Internet and/or networks other than Internet (NACE Rev. 1.1) (isoc_ec_ebuy)

Az interneten és/vagy az internettől eltérő hálózatokon keresztül vásárló, a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások százalékos aránya (a pénzügyi szektor kivételével):

Az interneten és/vagy az interneten kívüli más hálózatokon keresztül értékesítést végző vállalkozások
Enterprises selling via Internet and/or networks other than Internet (NACE Rev. 1.1) (isoc_ec_esel)

Az interneten és/vagy az interneten kívüli más hálózatokon keresztül értékesítést végző, a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások százalékos aránya (a pénzügyi szektor kivételével):

Az interneten és/vagy az interneten kívüli más hálózatokon keresztül történő vásárlások és értékesítések értéke
Value of purchases and sales by Internet and/or networks other than Internet (NACE Rev. 1.1) (isoc_ec_eval)

A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások interneten és/vagy az interneten kívüli más hálózatokon keresztül történő értékesítési tevékenységének értéke a teljes forgalom százalékában (a pénzügyi szektor kivételével):

Az ECOSTAT statisztikai táblák főoldalának elérési útja: 

Ezen belül az internetes kereskedelemre vonatkozó adatok elérési útja: Industry, trade and services / Information society statistics (isoc) / E-Commerce by individuals and enterprises (isoc_ec)

Kapcsolódó blog bejegyzéseim:

• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 1 - KSH információk – háztartások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 2 - KSH információk – vállalkozások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 4 – GKIeNet, Kutatócentrum, NRC felmérések

Magyar internet kereskedelmi statisztikák 2 - KSH információk - vállalkozások

Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban, stb.) – egy sorozatot indítok, melyben mind a lakossági, mind a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban közreadok néhány fontosabb információt. A második bejegyzésem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált anyagok fontosabb, a vállalkozásokra vonatkozó információit mutatja be.

A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és használata, 2008

(forrás: KSH - http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt08.pdf)

A vállalkozásokra vonatkozó részek

Részlet: Az internet igénybevételének célja

Az internethasználati preferenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jelentősnek ítélt célok sorrendje 2007-hez képest kismértékben változott. A használat felsorolt okait egy kivételével az előző évben megfigyelt arányokhoz hasonlóan tartották fontosnak. Az internetet használó vállalkozások leginkább e-mailt küldenek és fogadnak (95%), legkevésbé (17%) oktatási és képzési célra használják. 2007-ig az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából csatlakozott a legkevesebb cég a világhálóra. Az előző évhez képest a legnagyobb mértékben a termékek és szolgáltatások interneten történő vásárlása és értékesítése nőtt (7 százalékpont). Az elektronikus kereskedelem terjedésének másik fontos tényezője a termékek és szolgáltatások honlapon való megrendelhetősége, ez azonban az internethasználat céljai között mindössze a hatodik helyen áll. Fontosabbnak mutatkozott továbbá a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, a piacfigyelés, a hirdetés és marketing, valamint az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés, melyek preferenciájában 4-6 százalékpont közötti bővülés figyelhető meg. Az oktatási és képzési anyagokhoz való hozzáférés szerepe csökkent (11. tábla).

11. Az internet igénybevételének célja, 2006-2008 (forrás: KSH)

Az internet igénybevételének célja (az internetkapcsolattal rendelkező, 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál), 2008 (Forrás: KSH)

Az internet igénybevételének céljai aszerint is csoportosíthatók, hogy az adott internethasználat elsősorban a vállalkozás termelési folyamatát támogatja-e, vagy az értékesítés folyamatához járul inkább hozzá. Ebből a szempontból az e-mail, az információkeresés, a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, a piacfigyelés, valamint az oktatási és képzési anyagokhoz való hozzáférés a termelést támogató internethasználati célok; míg a hirdetés és marketing, illetve az értékesítés utáni szolgáltatások mint internethasználati célok inkább az értékesítés folyamatát  támogatják.

Az információ keresése, illetve az e-mail küldése és fogadása az internethasználat mértékétől függetlenül minden nemzetgazdasági ágban elterjedt. A banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele a halgazdálkodás, a bányászat, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint az építőipar kivételével minden ágban nőtt. (Az említett nemzetgazdasági ágak telítettsége mellett a jelenség változékonyságát mutatja, hogy 2007-ben a banki és pénzügyi szolgáltatások internetes igénybevétele mutatta az említett terülteken is a legnagyobb bővülést.)

A piacfigyelés továbbra is a pénzügyi közvetítés ágban tevékenykedő vállalkozások esetében a legfontosabb cél (74%). Hirdetés- és marketingtechnikák alkalmazására leggyakrabban az oktatás (70%) és a pénzügyi közvetítés (67%) ágban vették igénybe az internetet. A termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése az egy évvel korábbi állapottól eltérően nagymértékű szóródást mutat az egyes nemzetgazdasági ágak között: 15 és 56% között szóródik. A leginkább az egészségügyi, szociális ellátás (56%), a kereskedelem, javítás (42%) és a pénzügyi közvetítés (39%) ágban vették igénybe a vállalkozások az internetet termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése céljából. Az internet e célból történő használata a mezőgazdaság kismértékű csökkenésétől eltekintve valamennyi nemzetgazdasági ágban nőtt. Az értékesítést követő szolgáltatásokhoz való hozzáférés a pénzügyi közvetítés, a halgazdálkodás, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágakban vonzotta leginkább a vállalkozásokat a hálóra. Oktatási és képzési céllal főleg az oktatás nemzetgazdasági ág vállalkozásai használják a világhálót (53%).

Nemzetgazdasági szinten a világhálót a termékek és szolgáltatások vásárlására és értékesítésére használók aránya nőtt a legnagyobb mértékben (7 százalékpont). Ezt követi a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele (6 százalékpont), az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés (5 százalékpont), a piacfigyelés (5 százalékpont), valamint a hirdetés és marketingtevékenység (4 százalékpont). 2008-ra is jellemző, hogy a banki és pénzügyi szolgáltatás igénybevételétől eltekintve az említett célokból a világhálóra az internetet használó vállalkozások kevesebb mint fele kapcsolódott. A nemzetgazdaságon belül a legnagyobb növekedést – a világhálót hirdetésre és marketingre történő használatát leszámítva – minden esetben az egészségügyi, szociális ellátás ágban könyvelhetjük el. Az internetet hirdetési és marketingcélokra használó vállalkozások aránya az oktatás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban bővült leginkább.

2007-hez képest csak kismértékben esett a világhálót oktatási és képzési célra használók aránya. Az egészségügyi, szociális ellátás ágban ez az arány 25 százalékponttal csökkent.


Részlet: A gazdasági szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások

Az internet üzleti használatának ugyancsak fontos mutatója a honlapok elterjedtsége és tartalmi fejlettsége. A vállalkozások 47%-ának, az internetkapcsolattal rendelkezők közül pedig 54%-nak volt 2008-ban honlapja.

A honlap alkalmazása az internethasználat fejlettebb szintjeként értelmezhető. Az ezzel rendelkező vállalkozások aránya tehát fontos minőségi mutató. Ezen a területen a nemzetgazdasági ágak közötti különbség jelentős. A legtöbb, honlappal rendelkező vállalkozás a pénzügyi közvetítés, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban  tevékenykedik. A honlapot leginkább és legkevésbé használó pénzügyi közvetítés, illetve mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás között 63 százalékpont az eltérés.

A vállalkozások honlapján nyújtott potenciális szolgáltatások között szerepel a termékek megrendelhetősége. Az elektronikus kereskedelem terjedésének technikai korlátjára utal, hogy a honlappal rendelkező vállalkozások mindössze 22%-a, az összes internetkapcsolattal rendelkezőknek pedig 12%-a teszi lehetővé az online vásárlást.

2008-ban a vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások arányának sorrendje átrendeződött 2007-hez képest. Első helyre került a termék- és szolgáltatásinformációk nyújtása, ezt követi az arányában is csökkenő tendenciát mutató vállalati információkhoz való hozzáférés. Továbbra is a harmadik helyen áll a termékek honlapon való megrendelhetősége a vállalkozások honlapján leginkább elérhető szolgáltatások sorrendjében, ugyanakkor a szolgáltatásfajta részaránya/súlya 2007-hez képest közel 10 százalékponttal csökkent. A korábbi ötödik helyről a negyedik helyre került az álláshirdetésekhez való hozzáférés. Ezt követik az értékesítés utáni szolgáltatások (18%), valamint a honlap személyreszabásának lehetősége, utóbbinak megduplázódott a súlya. Kismértékben (0,6–1,8 százalékponttal) bővült az online teljesíthető szolgáltatások és online elérhető digitális termékek (6%), valamint a mobiltelefonos internetelérés honlapon történő biztosításának lehetősége (5%). A 2007-ben még utolsó helyen álló online fizetési lehetőség (4%) 2008-ban megelőzte az ugyancsak növekvő tendenciát mutató biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetőségét (4%). A honlapon igénybe vehető szolgáltatások sorrendje lassan formálódó jogi kereteket, és a bizalomhiányból eredő és csak fokozatosan oldódó terjedési korlátokat jelez.

Részlet: Elektronikus kereskedelem

Az e-kereskedelem áruk és szolgáltatások olyan értékesítése, amikor a folyamat bizonyos láncszemei (kiválasztás, megrendelés minden esetben, szállítás, kifizetés egyes esetekben) számítógépes hálózat (internet, egyéb számítógépes hálózat, pl. EDI) közvetítésével valósulnak meg, függetlenül attól, hogy az ellenérték térítése és a szállítás online vagy hagyományos úton történik-e. Elektronikus kereskedelemnek minősül tehát már az is, ha valaki csupán az első láncszemet, a megrendelést bonyolítja számítógépes hálózaton keresztül, míg a többire (szállítás, fizetés) hagyományos módon kerül sor. Kivételt képez az e-mailes megrendelés, amit a nemzetközi meghatározás nem tekint elektronikus kereskedelemnek, mert ennek során csak a továbbítás elektronikus, hiányzik az interaktivitás lehetősége. A fizetés szintén történhet hagyományos módon (készpénzzel, átutalással) vagy számítógépes hálózaton keresztül, az eladó honlapján a számlázáshoz és hitelkártyás kiegyenlítéshez szükséges információ megadásával. Megkülönböztethető a weboldalon keresztüli, valamint az automatikus adatcsere útján (interneten keresztüli és egyéb számítógépes hálózaton) megvalósuló elektronikus kereskedelem, attól függően, hogy a cég melyik változatot felhasználva szerez be, illetve értékesít bizonyos javakat, szolgáltatásokat.

Az e-kereskedelem hazai szintje illeszkedik a nemzetközileg megfigyelhető tendenciába, azaz a kereskedelmi összforgalomhoz viszonyított részaránya alacsony, de már nem marad el az EU-átlagtól: a weboldalon, interneten és egyéb számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítésből realizált nettó árbevétel aránya az összes értékesítésből realizált nettó árbevételnek alig több mint 11%-át éri el. Ugyanakkor a forgalom növekedése (bár alacsony bázisszinthez képest) jelentősen gyorsul. Értéke – folyó áron – az elmúlt két évben több mint kétszeresére, 2844 milliárd Ft-ról 6489 milliárd Ft-ra emelkedett; az összes nettó árbevételen belüli hányad is közel megkétszereződött.

Az e-kereskedelmen belül az interneten keresztül realizált nettó árbevétel mindvégig elmaradt az egyéb számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevételtől. A nemzetgazdaság egészét vizsgálva a weboldalon keresztül realizált forgalom az összes forgalom 2,3%-át, az interneten keresztüli 2,7%-át, az egyéb számítógépes hálózaton keresztüli 6,3%-át teszi ki.

A számítógépes hálózaton keresztül realizált árbevétel, 2007 (forrás: KSH)

Az interneten keresztül realizált nettó árbevétel értéke, illetve az összforgalmon belüli aránya ugyancsak nőtt az elmúlt évhez képest. A számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítés több mint fele az egyéb számítógépes hálózaton keresztül történik, a weboldalon lebonyolított eladásokból az elektronikus értékesítésből származó árbevétel egyötöde származik, az interneten keresztüliből pedig közel egynegyede.

A számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel, 2007 (forrás: KSH)

Az elektronikus forgalmat lebonyolító vállalatok az egyes IKT-eszközöket célonként eltérő arányban használták. A vállalkozások 17%-a vásárolt számítógépes hálózaton keresztül, illetve a megkérdezett cégek 6%-a értékesítette termékeit elektronikusan.

Az üzleti szektor beszerzéseinek 7%-át eszközli számítógépes hálózaton, a háztartások vásárlásait is tartalmazó értékesítéseinek 11%-a történik számítógépes hálózaton keresztül. Figyelembe véve, hogy több mint kétszer annyi vállalkozás vásárolt számítógépes hálózaton, mint amennyi értékesített, továbbá azt, hogy a vállalkozások számítógépes hálózaton keresztül kétszer akkora értékben értékesítettek, mint vásároltak, elmondható, hogy elektronikusan a cégek átlagosan kisebb értékben

vásároltak, mint értékesítettek.

Ez az egyes nemzetgazdasági ágakra is igaz: az elektronikus értékesítés értéke felülmúlja a beszerzés értékét (21. táblázat), ugyanakkor az elektronikusan vásárló cégek száma meghaladja az elektronikus úton értékesítők számát. Ágazati sajátosság, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a világhálón értékesítő cégek száma több volt az ott beszerzőkénél. Az említett nemzetgazdasági ágban a vállalkozások több mint fele teszi lehetővé, hogy szolgáltatásait honlapjáról megrendeljék (16. táblázat). További kivételt képez a kereskedelem, javítás ág, ahol az elektronikus beszerzéseknek nemcsak száma, de értéke is meghaladja az értékesítésből származó árbevételt. A többi nemzetgazdasági ághoz viszonyítva az itt működő vállalkozások jelentős része használja az internetet vásárlás céljából (13. táblázat). Ágazati sajátosságra utal az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágban az elektronikus értékesítésből származó árbevétel magas aránya. A szerencsejáték-szelvények

értékesítésében történt változás – vagyis hogy a fogadás ma már a weben végezhető – eleget tesz az elektronikus értékesítés felmérésben definiált, a fejezetpont elején bemutatott, nemzetközileg elfogadott fogalmának.

A vállalkozások biztonságos tranzakciók terén megnyilvánuló felkészületlenségét jelzi, hogy az elektronikus megrendelések fogadásakor a megkérdezett hazai vállalkozások alig 2%-a használt biztonsági protokollokat. Ez az internetes megrendelések 31%-át jelenti. Az elküldött üzenet épségének, hitelességének biztosítása érdekében digitális aláírást az internetet használó vállalkozások 19%-a használt (22. és 23. táblázat).

További inromáció a forrásként szolgáló KSH anyagban található ezen a linken.


Kapcsolódó blog bejegyzéseim:

• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 1 - KSH információk – háztartások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 3 - EUROSTAT statisztikák
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 4 – GKIeNet, Kutatócentrum, NRC felmérések

Magyar internet kereskedelmi statisztikák 1 - KSH információk - háztartások

Egy olvasói megkeresés miatt – melyben az olvasó az online fizetésre vonatkozó magyar statisztikák forrásai iránt érdeklődött (hányan használják, milyen szinten van a bizalom a vásárlókban, stb.) – egy sorozatot indítok, melyben mind a lakossági, mind a vállalat elektronikus kereskedelmi szokásokkal kapcsolatban közreadok néhány fontosabb információt. Az első anyagom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált anyagok fontosabb, a lakossági szektorra vonatkozó anyagait mutatja be.

A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és használata, 2008

(forrás: KSH - http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt08.pdf)

A háztartásokra vonatkozó részek

Az internetes kereskedelem lehetőségeinek kihasználása Az alkalmazott módszertan szerint internetes vásárlásnak tekintjük az olyan beszerzést, amikor a megrendelés az árut vagy szolgáltatást értékesítő vállalkozás honlapján keresztül történik. A kérdőív használatra vonatkozó kérdéseit azok válaszolták meg, akik 12 hónapon belül vásároltak az interneten.

A lakosság csaknem 16%-a szerzett be árut vagy szolgáltatást valaha az internet közvetítésével. Az EU-mutató, amely az éven belül vásárlók lakosságra vetített arányát veszi figyelembe, 14%. Százból azok közül, akik a felmérést megelőző 12 hónapban használták az internetet, majdnem 23-an vásároltak valamilyen terméket.

A vásárlások aktualitása (legutóbbi vásárlás időpontja) némi szerkezeti átalakuláson esett át. 2008-ban csupán 49%-uk zajlott le 3 hónapon belül, csaknem 38% 3 hónapnál régebben, de egy éven belül, 13% egy évnél régebben. 2007-ben ez a megoszlás 57–35–8% volt. Ennek a változásnak számos gazdasági indoka is lehet, amellett, hogy – mivel ez a tevékenység a magyar internetezők körében az utóbbi pár évben vált népszerűbbé – 2007-ben valószínűleg még kevesebben számolhattak be éven túli vásárlásaikról, így részarányuk is alacsonyabb volt.

Az egyes korcsoportokban az internetes vásárlók arányát vizsgálva a lakosságon belül a legmagasabb hányada a 25–34 éves korosztálynak van 2008-ban csakúgy, mint 2007-ben. Az aránynövekedés szempontjából azonban a 35–54 évesek érték el a legnagyobb emelkedést (2007-ről 2008-ra 4 százalékpont). A 65–74 éves vásárlók aránya csaknem 2 százalékponttal emelkedett e időszak alatt, jobban, mint a 16–24 éveseké, ami nem érte el az egy százalékpontot.

Az éven belül vásárlók 2008-ban leginkább könyvet, magazint és távoktatási anyagot vásároltak az interneten, ugyanolyan arányban, mint 2007-ben (43%). Az előző évhez képest nőtt a ruházat és sportfelszerelés vásárlóinak aránya (5 százalékponttal), valamint a háztartási eszközöké (1 százalékponttal). A többi terméktípust az interneten keresztül kevesebben vásárolták, mint egy évvel korábban. Az online is leszállítható termékeket vásárlók 44%-a a felsorolt terméktípusok közül (film, zene, könyv, magazin, távoktatási anyag és szoftver) legalább egyhez online jutott hozzá.

Az interneten vásárló lakosság aránya korcsoportonként (éven belüli vásárlások) (Forrás: KSH)

A 2008-as felmérés alapján az árut vagy szolgáltatást interneten keresztül az előző 12 hónapban vásárlók 93%-a hazai kereskedőtől vásárolt, 13%-a más EUtagállamból és több mint 3%-a EU-n kívüli országokból. A teljes lakosság arányában nézve ezek a számok 13% (hazai), 2% (más EU) és 0,5% (EU-n kívüli). Jóval 0,5% alatt voltak azok, akik nem tudták, melyik országból rendelték az árut.

Internetes vásárlások terméktípusok szerint, 2008 (Forrás: KSH)

Az interneten több mint egy éve vagy még soha nem vásárló internetezőket megkérdezve az ilyen vásárlás mellőzésének okairól kiderült, hogy közülük 83% vásárol szívesebben boltokban. 42% véli úgy, hogy nincs szüksége erre a megoldásra. Nem bízik a vásárlási procedúrában, az áru leszállítása, visszaküldése, panaszok orvosolhatósága szempontjából a megkérdezettek 38%-a. Csaknem azonos az aránya azoknak, akik aggályosnak találják a személyes, illetőleg a kártyaadataik megadását (35%). Az internetkapcsolat lassúságát csupán 4% tartja problémának a vásárlás szempontjából.

Internetes vásárlások elterjedtsége az unió tagállamaiban

2008-ban az uniós népesség 32%-a vásárolt az interneten keresztül. Tíz tagország arányszáma haladta meg az EU-27 átlagát, a leginkább Dánia lakossága vásárolt ilyen módon (59%). Magyarország 14%-os arányával a középmezőny alján helyezkedik el; 2007-ben a 18–19. helyet foglalta el, Lettországgal megosztva (11%), Lettország azonban jobban fejlődött, így e tekintetben 2008-ban megelőzte Magyarországot.

Internetes vásárlók aránya az EU tagországaiban, 2008 (Forrás: KSH)

A leginkább Szlovákia (7 százalékpont) és Csehország (6 százalékpont) arányszámai fejlődtek. Magyarország 3 százalékpontos javulása is szép eredmény, mivel 17 tagország ennél kisebb arányjavulást jegyzett. Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarország pozíciója az IKT-ellátottság és -használat vonatkozásában mérsékelten javuló. Kiemelkedő a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya az internetes háztartásokhoz viszonyítva, a többi mutatószám pedig évről évre kismértékben, de folyamatosan az előző évinél kedvezőbben alakul.

További inromáció a forrásként szolgáló anyagban található ezen a linken.

Kapcsolódó blog bejegyzéseim:

• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 2 - KSH információk – vállalkozások
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 3 - EUROSTAT statisztikák
• Magyar internet kereskedelmi statisztikák 4 – GKIeNet, Kutatócentrum, NRC felmérések