• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2013-09-11

Vállalati e-kereskedelmi adatok - Magyarország és az Európai Unió tagállamai

Az Európai Unió "Digital Agenda for Europe" (DAE) programjának célja, hogy segítse a polgárokat és a vállalatokat, hogy a leghatékonyabban tudják alkalmazni a digitális technológiákat. Ennek keretében számos digitális technológia használattal kapcsolatos statisztikát gyűjtenek össze és publikálnak, melynek egyik fejezete az e-kereskedelem, azaz e-commerce. Két fő részre oszthatók a statisztikák: egyrészt vállalati, másrészt lakossági statisztikákra. 

Lássuk a vállalati e-kereskedelmi statisztikákat három táblázatban:
  • E-kereskedelmi értékesítést végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)
  • A legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok teljes e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes árbevételhez képest, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)
  • E-kereskedelmi vásárlást végző, legalább 10 munkavállalóval rendelkező vállalatok aránya, EU tagállami bontásban, 2012-ben (%)


Az EU átlagértékéhez képest Magyarországon viszonylag kevés vállalat végez e-kereskedelmi értékesítést, a vállalatok csupán 9,8 százaléka. (Az EU átlag: 13,96%.) Nálunk csupán a lengyel, ciprusi, görög, litván, román, olasz és bolgár cégek közül végeznek arányaiban kevesebben e-kereskedelmi értékesítő tevékenységet.



Az EU átlagértékéhez képest a magyar vállalatok e-kereskedelmi árbevételének aránya a teljes értékesítési árbevételhez képest viszonylag magas: 18,52 százalék. (Az EU átlag: 14,45%.) Csupán az angol, a svéd, az ír, a luxemburgi és a cseh cégek e-kereskedelmi értékesítési árbevétele magasabb a magyar átlagértéknél. Azaz a magyar vállalatok azon 9,8 százaléka, amely e-kereskedelmi értékesítést végez, az az EU átlagnál majd 4 százalékkal nagyobb mértékű e-kereskedelmi árbevételt realizál a teljes árbevételhez képest.



Sajnos az e-kereskedelmi vásárlást végző vállalatok adatai annyira hiányosak (10 EU tagállam adatai nem állnak rendelkezésre), hogy az EU-átlag fogalma nem értelmezhető. A fenti grafikonból azonban látható, hogy a magyar vállalatok 17,07 százaléka vásárol valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül. (Ez az érték - ha minden EU tagállam értéke rendelkezésre állna - valószínűleg a középmezőnybe helyezné a magyar vállalatok e-kereskedelmi vásárlási hajlandóságát.)

A fenti statisztikák készítésekor az EU nem vette figyelembe a pénzügyi szektor szereplőit. Csak azokat a vállalatokat vették számba, amelyek a vizsgált kereskedelmi tevékenységük (értékesítés/vásárlás) legalább 1 százalékát valamilyen e-kereskedelmi csatornán keresztül végezték. Az értékelés során e-kereskedelmi csatorna alatt a honlapokat, az EDI-típusú* rendszereket és az egyéb elektronikus adattovábbításra alkalmas csatornákat értették - kivéve a manuálisan írt emaileket.

* EDI = Electronic Data Interchange, azaz elektronikus adatcsere

2013-09-05

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására

A magyar netezők 25%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 21%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő posztok, üzenetek hatására - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Nemzetközi szinten a netezők 35%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő hirdetés hatására és 31%-a vásárolt már közösségi oldalakon megjelenő üzenetek hatására. A magyarok a nemzetközi átlagértékekhez képest "visszafogottabbak", kevésbé fogékonyak a közösségi médián keresztül kommunikált reklámokra, üzenetekre.

A 24 országot felölelő teljes minta igen nagy, 18150 fős - ebből 500 magyar internetező. Az Ipsos az alábbi két kérdést tette fel a közösségi média vásárlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A magyar piacra vonatkozó adatokat részletezem.

Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott reklám hatására?

Az igenek aránya:
  • Teljes minta: 35% 
  • Magyarok: 25% 
    • Férfiak: 27% / nők: 24%
    • 35 év alattiak: 24% / 35-49 év: 22% / 50-64 év: 30%
    • Háztartás keresete alapján: alacsony: 22% / közepes: 28% / magas: 16%
    • Végzettség alapján: alacsony: 25% / közepes: 27% / magas: 21%
Úgy tűnik, hogy a magyar férfiakra valamivel erősebb hatással vannak a közösségi média reklámok, mint a nőkre: a férfiak 27%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő reklám hatására - a magyar nőknél ez az arány 24%.

Meglepő, hogy az idősebb korosztály (50-64 év) a legfogékonyabb az ilyen típusú reklámokra: 30% vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására. Legkevésbé a 35-49 éves korcsoportra vannak hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (22%), a 35 év alattiak 24%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő reklám hatására.

Legkevésbé a magas keresetű háztartásokban élő internetezőkre van hatással a közösségi médián megjelenő reklám (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (28%).

A közösségi médián megjelenő reklám legkevésbé a magas iskolai végzettségűekre van hatással (21%) és a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (27%).



Vásárolt már valaha terméket vagy szolgáltatást egy közösségi médiumon látott üzenet hatására?

Az igenek aránya:
  • Teljes minta: 31%
  • Magyarok: 21%
    • Férfiak: 20% / nők: 22%
    • 35 év alattiak: 20% / 35-49 év: 20% / 50-64 év: 23%
    • Háztartás keresete alapján: alacsony: 20% / közepes: 21% / magas: 16%
    • Végzettség alapján: alacsony: 19% / közepes: 22% / magas: 18%
A közösségi médián keresztül kommunikált üzenetek a magyar nőkre valamivel erősebb hatással vannak, mint a férfiakra: a nők 22%-a válaszolta, hogy már vásárolt közösségi médián megjelenő üzenet hatására - a magyar férfiaknál ez az arány 20%.

A reklámokhoz hasonlóan az idősebb korosztály (50-64 év) vásárlási döntéseire valamivel erősebb hatással vannak a termékeket, szolgáltatásokat említő üzenetek, mint a többi korosztályra: e korosztály 23%-a vásárolt már közösségi médián megjelenő üzenet hatására, míg a 35-49 éves és a 35 év alatti korcsoportok 20%-a jelezte, hogy a közösségi médián megjelenő üzenetek hatására már vásárolt.

A háztartások keresete alapján megállapítható, hogy legkevésbé a magas keresetűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (16%); a közepes keresetű háztartásokban élő internetezők vásárlási döntéseire vannak legnagyobb hatással a közösségi médián megjelenő reklámok (21%).

Legkevésbé a magas iskolai és az alacsony iskolai végzettségűekre vannak hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (18%-19%); a közepes iskolai végzettséggel rendelkező internetezők vásárlási döntéseire valamivel nagyobb hatással a közösségi médián megjelenő üzenetek (22%).


A különböző nemzetek eredményei alapján látható, hogy az európai és a fejlett nyugati országok internetezőit általában jóval kevésbé befolyásolják a közösségi médián megjelenő reklámok és üzenetek mint a harmadik világbeli vagy ázsiai országok internetezőit.

A kutatás eredményeinek részletes táblázatai elérhetők az Ipsos oldalán (angolul).

 

Adatlap

Saját fotó

5 évig a Pannon GSM-ben, mint PR munkatárs, 9 évig a Pannonban és a Népszabadságban, mint internet kommunikációs szakértő dolgoztam.

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.